Blog - Az első budapesti újszülött 2021-ben a marosvécsi Kemény-kastély legifjabb örököse lett

A kisfiú, aki a Hunor Pál nevet kapta, éjfél után 1 perccel jött világra az Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Podmaniczky utcai telephelyén. Az intézmény tájékoztatása szerint a kisfiú éjfél után egy perccel, 3350 grammal és 54 centiméterrel született. Hunor Pál császárral jött világra, édesanyja első gyermekeként. A kisbaba büszke nagypapája a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, már nagyon várták a marosvécsi Kemény-kastély legifjabb örökösét. Az örömteli hírt a család a Marosvécsi Kemény Várkastély facebook-oldalán is megosztotta.

Szászrégen - A mindig megújulni képes város

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, de valószínű, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A települést a tatárok 1241-ben és 1285-ben is feldúlták. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ. 1330-ban felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1497-ben és 1508-ban pestisjárvány tizedelte meg a város lakosságát. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola. Katolikus templomának építését 1781-ben fejezték be. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. Szászrégen központjában az újbarokk, neoklasszikus és szecessziós stílusú épületek 1850-1910 között épültek. Református templomát 1890-ben szentelték fel. Szászrégen a trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott. Maros megye Román Nemzeti Tanácsa szászrégeni székhellyel készítette elő az 1918. december 1-jei népgyűlésen való részvételt, a megszálló csapatok azon a napon foglalták el a várost. A második bécsi döntéssel Szászrégen rövid időre visszakerült Magyarországhoz, 1944-től ismét Romániához csatolták.

Szászrégen (románul Reghin) ma Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Szászrégeni románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.