Nevezetességek, látnivalók

A templom építését már 1736-ban megkezdték, fedezet hiánya miatt azonban csupán a szentély készülhetett el. 1771-től báró Bornemissza Ignác, Torda vármegye főispánjának támogatásával hozzáépült a sekrestye, fölötte oratoriummal. A templomot 1784-ben szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök a Boldogságos Szűz Mária születésének, azaz Kisboldogasszony tiszteletére. A templom főoltára neobarokk stílusú, a Szeplőtelen fogantatást ábrázoló oltárkép Bartalone Esteban Murillo festménye alapján készült másolat. Tőle jobbra Szent Pál, balra Szent Péter szobra áll, fölötte pedig egy Szentháromság-ábrázolás. A boltozaton látható a Miatyánk kéréseit ábrázoló freskókat a templom 1968-as általános javítása alkalmával, Hatzack Lukácsovits Magda készítette. Az ő tervei alapján készült a szembemiséző oltár 1972-ben. A két mellékoltár Jézus Szíve és Nepomuki Szent János összhangban van a főoltárral. A templomkertben Szent István, Gizella királyné, Rákóczi fejedelem és Petőfi Sándor szobrai állnak. Egy üres talapzatot is találunk, itt Wass Albert szobra állt.

A szászrégeni római katolikus plebánia egyike azoknak ahol az 1990 -es politikai változások óta szobor allít emléket Márton Áron püspöknek. A fekete kőből öntött, életnagyságú szobor 1992. június 28-án Bálint Lajos érsek áldotta meg, a szobrot Jorga Ferenc helyi művész alkotta. 2002-ben elkészült a templom Márton Áront ábrázoló üvegablaka László Sándor és Kovács Jakab néhai plébánosok adományából. A Márton Áron zarándoklatoknak rendszeres állomása Szászrégen.

Az evangélikus templomról azt tartják, hogy a város legrégebbi építménye, amely 1330-ban épült. Erről a középkori Erdély legrégebbi latin nagybetűs felirata tanúskodik. A 15. ésSzent István, Gizella királyné, Rákóczi fejedelem és Petőfi Sándor szobrai is állnak 18. századokban számos átalakításon esett át, de mindaz a szépségét nem károsította. Az építészeti remekmű olyan értékes részlettel bír mint a gótikus ablak árkádjának levéldíszítése, amely 1400-ból származik és Erdélyszerte egyedi alkotásnak számít. A gótikus templom Mária tiszteletére épült, ami a szerkezetét illeti háromhajós bazilika, a főhajóba beugró nyugati toronnyal és sokszögzáródású főszentéllyel. Tornyának első emeletéről egy karzat nyílik a főszentély irányába. Szászrégen bíráskodási jogáról a 47 méter magas templomtorony és 4 kisebb fiatorony tudósít. A templom orgonáját hangversenyeken szólaltatják meg a rendszeresen ott koncertező hazai, illetve nemzetközi hírű orgonaművészek.

Bocz Elek lelkipásztor kezdeményezésére, Alpár Ignác tervei alapján, Müller János építőmester kivitelezésében épült a szászrégeni református templom 1889-90-ben. Szász Ferenc püspök szentelte fel 1890 őszén, bár a teljes berendezése még sokáig elhúzódott. Az orgonát 1905-ben építették meg, a szószéket 1939-ben, az oldalsó karzatokat pedig 1977-ben.Térformálása hagyományos, a historizmus jellemzi, tervezője az erdélyi építészeti hagyományokat is szem előtt tartotta. Építésének századik évfordulójára Molnár Dénes grafikusművész egyedi kazettás mennyezettel, 180 darab festett kazettával látta el a templomot, amelyek erdélyi templomokat ábrázolnak. A szószék melletti szentély két üvegablakát Dávid Júlia képzőművész festette 2009-ben. A templomban évente kórustalálkozókat szerveznek. A református templom falán helyezték el a világháborúk magyar halottainak emléktábláit.

Az óriás tölgy, avagy a magányos tölgy, ahogy még ismerik, a Kerek erdő melletti tisztáson található. Szászrégen egyetlen természeti szimbóluma ez a sok szerencsétlenséget túlélt tölgyfa. Az 1848-as forradalom emlékére ültették a magyar forradalmárok. Számos természeti csapás, vihar, villámcsapás sújtotta, de az évek során égési sebei behegedtek, de néhány, természetet nem becsülő fiatal újra megégette. A tölgyfa belseje teljesen elégett, csupán a kérge maradt épen. 1983-ban a polgármesteri hivatal kezdeményezésére cementet a fa belsejébe. Egy ideig teljesen kiszáradtnak, halottnak tűnt, levelei egyáltalán nem nőttek, de egy idő után újra leveleket hajtott. Ahogy új életre kelt, a cement elhasadt, és saját törzse kilökte. A szászrégeniek számára mindig is különös jelentőséggel bírt ez a fa, mindenkinek fűződött hozzá gyerekkori emléke. A valamikor régeni szász közösség, a szájhagyomány szerint kétszáz-háromszáz évvel ezelőtt e fa körül tartotta összejöveteleit, hozta meg a közösség legfontosabb döntéseit.

Kevesen tudják talán, hogy Szászrégen mellett, Abafáján, (néhány évtizede közigazgatásilag is a városhoz tartozik) áll az egykori Huszár-kastély. A mai állapota szerint már nemsokára csak az emléke marad fenn az egykori klasszicista stílusú kastélynak, amelynek lakói és látogató között olyan neves személyiségek voltak, mint például zágoni Mikes Kelemen, aki gyermekkora egy részét töltötte ott, hiszen anyja, Torma Éva volt a birtokosa, mint a brenhidai Huszár család leszármazottja. Ott született Bethlen Gergely honvédezredes, ott vendégeskedett 1901-ben Habsburg Károly főherceg, az utolsó magyar király, vagy ott tartózkodott 1905-ben az első miséje után báró Apos Vilmos, a később boldoggá avatott vértanú győri püspök. Gyakori vendég volt a kastélyban Wass Albert, Kemény János, hét hónapon át ott volt nevelő, 1928–29-ben Dsida Jenő. A kastélyban született 1912-ben báró Huszár József, az 1956-os magyar forradalomhoz kötődő szervezkedések résztvevője, akit 1958. szeptember 1-jén kivégezték az aradi börtönben. Az államosítást követően szellemi és testi fogyatékos gyermekek iskoláját rendezték be a kastélyban, majd miután az intézményt kiköltöztették onnan és az épületet visszaszolgáltatták, romosodni kezdett, előbb csak a tető, aztán a tetőgerendák, mára csak a csupasz falak állnak. Fotó: Adrian Borda/Facebook

A ma Szászrégenhez tartozó Radnótfáján, a református templom előtt álló világháborús emlékmű Kovács Géza alkotása. A madár felemelt, kitárt szárnyai a nemzet összetartozását, egybefogását jelképezik.